|
A Direktor úr, rádióamatőr is, a hívójele HA5PTL, meghívott az irodájába, ahol baráti hangulatban elkezdett mesélni.
“Lassan elmúlnak a szép napok. Két átrepülés között, nekem az első fiam érkezése jutott. eszembe. Talán azért, mert míg 1980. májusában a mi Farkas Bercink az űrben szálldogált Kubaszovval, addig a mi Bálintunkat is meghozta a gólya. Keservesen boldog a kispapák élete az első néhány napban, két etetés között mosás, vasalás, főzés és tudósítás a nagyik irányába, majd már ismét ordít „őfelsége” és kezdődik minden elölről. Ugyanilyen feszítettek a kezdő űrvadász napjai is. Két átrepülés között hang és képvágás, pályaadat egyeztetés, interjú-interjú hátán és már jön is az új átrepülés. Csak egy-egy szendvics és néhány óra a hálózsákban a rádióállomáson”.
A gondolat, hogy űrhajóval rádiózzunk, mikor merült fel?
„Dr. Gschwindt András (HA5WH) docens úr, a műegyetemi rádióamatőrök atyja, már Farkas Bercinél is megpróbálkozott rádiókapcsolatot teremteni a Szojuz űrhajóval, de Sokat változott a világ. Először a MIR űrállomás legénységével lehetett QSO-zni ékes orosz nyelven egy-egy átrepülés 8-10 perce alatt. Később a Nemzetközi Űrállomáson ISS-en is engedélyezték ezt, angolul. A lényegi változást az amerikai űrhajósok tömeges megjelenése hozta.
Nekik már a kiképzés során rádióamatőr vizsgát kell tenniük, és mindegyiknek kötelező három amerikai iskola diákjaival elbeszélgetni. Kell a természettudományoknak ott a reklám, elkelne itthon is!
Simonyi Károly is megkapta a kötelező három iskoláját és emellett bevállalt még egy magyart is. Ebben az a csodálatos, hogy mindez közös anyanyelvünkön, vagyis magyarul lett lebonyolítva”.
Miért a Puskás Tivadar Távközlési Technikum lett a partner?
„Miután Dr. Gschwindt András felkérő levele az összes szűrőn átcsusszanva eljutott Simonyi Károlyhoz és Ő igent mondott, már csak egy jól működő rádióklubbal rendelkező általános iskolát kellett keresni széles e hazában. Mivel nem találtatott, a következő lépés egy középiskola volt. Itt a Gyáli úton van az ország 150 tagot számláló legnépesebb rádióklubja és itt tananyag az űrtávközlés. Zh-t kell belőle írni, méréseket kell mindenkinek elvégeznie és képesítő is, vizsgatétel. Most már csak a NASA-nak kellett elfogadnia a vezető operátor és az intézményvezető pedigréjét, (ez egy 20-30 oldalnyi kérdőív volt angolul) majd a diákok kérdéseit kérték angolul és magyarul. (Az Ő pedigréjük nem kellett!)
Utólag köszönetet kell mondanom, mind az amerikai, mind az orosz szervezőknek, mert a fenti biztonsági intézkedések után a nyílt lejövő (downlink) frekvencia mellett kaptunk egy „titkos” (ez nem vicc) felmenő (uplink) frekvenciát. Így a diákokkal megvalósított kapcsolat zavarmentes volt, míg az előző napi kevésbé”.
Hogy történt a diákok kiválasztása és felkészülése?
„A Természet Világának van egy esszépályázata a kultúra egységéről. Hárman ennek győzteseiből kerültek ki, két diák a Simonyi Károlyról elnevezett elektrotechnika verseny nyertese volt az elmúlt években, Magyari Dóra pedig 15 éves korában Kazinczy érmet nyert a Szép magyar beszéd versenyen. Az már csak hab a tortán, hogy azt a kérdést tehette fel Simonyi Károlynak, amit kiképzett űrhajós apjának, Magyari Bélának soha: Hogy érzi magát a súlytalanságban?”.
„Az Interneten szép, didaktikus és jó szimulátorok vannak az űrhajók, űrállomások, műholdak követésének, vételének megkönnyítésére. Ezeken a Föld egy henger belső palástjára lett kivetítve, majd kite-rítették azt. Az öt kontinens kb. a megszokott, csak a Déli-sarok lett nagyon hosszú. Az űrállomások szinuszos pályát írnak le, és a Föld forgása miatt ezek a szinuszok párhuzamosan tolódnak el. A nappal és az éjszaka is kiválóan látszik. Az idő és a hely is tetszőlegesen beállítható. Ezen program segítségével, az adó és vevőkészülékek ismeretében könnyen megválasztható volt az antennarendszer is. Alacsony pályán egy vízszintesen forgatható 5 elemes Yagi-t használtunk, amely kb. 10 dB nyereségű, majd a meteorológiai műholdak vételével Itt mindenképpen meg kell állnom, és meg kell említeni Muhari István (hívójele: HA5CH) amatőrtársunkat, aki napi rutinnal kommunikál szinte tetszőleges űrállomással, illetve műholdas átjátszóval. Ő tanácsolta a fenti antennákat és Ő tanította be a vele együtt 7 fős stábot a feladat végrehajtására. (Álljanak itt a nevek: Tóth István (HA5OJ) vezető operátor, Rigó István (HA5AUC) segéd operátor, Horváth Márk (PhD hallgató) a folyamatos Internet kapcsolat tartója, Fazekas Ákos (villamosmérnök) hangtechnikus, Varsányi Zsolt (villamosmérnök) operatőr, Grátz Márk (Puskás/Kandó) adásrendező.
És a kísérleti átrepülés?
„Nehéz leírni azt a feszültséggel teli várakozást, amely 2007. április 12. 0 óra 55 perckor kezdődött és kb. 10 perc alatt be is fejeződött. Ez volt a következő napi összeköttetés főpróbája. Nyílt frekvenciákon 34 magyar amatőr iratkozott fel a Simonyi Károlyhoz eljuttatott listára az űrállomás pályájának megfelelően Soprontól Csongrádig, közöttük ketten a felvidékről, hárman a Vajdaságból. Az űrállomás HA5SIK hívójellel hívta sorban az amatőröket, akik nyugtázták a vételt. A 34 összeköttetés 6-8 perc alatt szép kihívás, már a fele is világcsúcs!
Amikor a szimulátoron az űrállomás Írország fölé ért, elcsendesedett a társaság. A 28.000 km/órás sebességgel száguldó űrállomás Anglia partjainál elérte a 3o-os magasságot és először angolul megszólalt HA5SIK az első magyar amatőr az űrből. Történelmi pillanat volt, majd HA1XY zalaegerszegi amatőrt hívta magyarul a Nemzetközi Űrállomás. Béla barátunkat Budapestről természetesen nem hallottuk, csak az 5SIK nyugtáját: Szervusz Béla itt Károly beszél QSL. És már következett a lista második állomása. Simonyi Károly öreg amatőröket megszégyenítő rutinnal vezényelte le a teljes forgalmat. 20 állomást, vagy nyugtáját mi is hallottuk Budapestről. A hangfelvételek összesítése alapján 25-30 összeköttetés lehetett sikeres. Már a 20 is világrekord!”
Hogy zajlott az előadás és mit kérdeztek a diákok?
„2007. április 13. 1 óra 15 percre az előző nap tapasztalatai alapján nyugodtan készültünk. 10 TV stáb egészen jól elfért a laborban, a fotósok szokatlanul visszafogottan vakuzgattak. A kb. 100 fős nézőközönség a nagyelőadóban kivetítőn nézte a fejleményeket. Az előző nap eseményeinek felvétele, valamint egy Magyarország feletti átrepülés kommentált levetítése kellően a témára hangolta a nézőket. 0 óra 45 perckor meglepetés vendégként megjelent Magyari Béla kiképzett űrhajós és Simonyi Tamás (Károly öccse), aki egyenesen Bajkonurból érkezett. A késői órában a fotósok és riporterek csak lassan eszméltek, habár a Simonyi testvérek hasonlósága feltűnő. Meg azután az űrhajós dzseki a 15. expedíció magyar-orosz-amerikai zászlós jelvényével elegendő volt ahhoz, hogy elszabaduljon a „pokol”. Mindenki felélénkült, fotózott, kérdezett, jegyzetelt.
Az összeköttetés már rutinszerűen zajlott. Kapcsolatfelvétel Anglia partjainál. Kiváló érthetőség, nagy hangerő, melyből a doppler okozta problémákat az operátor rutinosan „kihangolta”. Ez különben a legmagasabb pályapontján, tehát Magyarország felett volt a legkritikusabb. A jól felkészített diákok minden félelem nélkül, szépen intonálva tették fel sorban egymás után kérdéseiket, melyekre Simonyi Károly hosszan, érdemben kerek mondatokban, kiváló magyarsággal válaszolt. Kihallatszott szófűzéséből, hogy hazai középiskolába járt és folyamatosan gyakorolja anyanyelvét.
Talán a legérdekesebb válasz Fekete Soma 24 éves építőmérnök hallgató kérdésére érkezett, aki a Természet Világa pályázatának egyik nyerteseként került a csapatba. A kérdés így szólt: Melyik könyv és melyik személy volt nagy hatással Önre szakmai pályafutása kezdetén? A válasz pedig: Én Zsombok Zoltánt említeném, aki fiatalon meghalt. Nagyon, nagyon tehetséges mérnök volt, aki engem programozásra tanított még '64-ben és '65-ben. A könyv pedig, akkor még elég fiatal voltam, tehát Obádovics József Gyula matematika könyvéből tanultam a matematikát, Számítógépet persze nem lehetetett még semmiből sem tanulni.
A válaszok elhangzása után a két állomás - a rádió forgalmazás szabályai szerint - nyugtázta az összeköttetést és az amatőr szokásoknál hosszasabb búcsúzkodással befejeződött a 6 perc 48 másodperces összeköttetés. A Gyáli út, a legendás Gyáli út és az ISS között magyar nyelven”.
|
